A PRO ARTE DANUBIÍ, Duna Mente Művészetéért p.t. szervezésében a Limes Galériában április 22-én nyílt meg Fedor Gabčan „Élet a fecskefészkekben“ című szociofotó kiállítása. Fantasztikus gyűjteményében az 1968 – 1972 időszakban a komáromi bástyákhoz épített „fecskefészkekben“ élő emberek életét dokumentálta, akik szegénységben, de mégis boldog életet éltek. A kiállítást Stubendek László polgármester részvételével Nagy Tivadar, a Magyar Fotóművészek Világszövetségének alelnöke és a komáromi Helios fotóklub elnöke, valamint Farkas Veronika, művészettörténész nyitották meg. 
Fedor Gabčan az ottélőket fényképein nem szegény, sajnálatraméltó emberekként ábrázolja, hanem olyanokként, akik nem szégyellik sorsukat és a fotózáskor bizalmat éreznek a képek szerzője iránt. A szerző bizalmukkal nem élt vissza, nem ítélkezett felettük és nem a szenzációhajhászás céljából fotózta őket. Egyszerűen csak a legjobb humanisztikus tradíciók szellemében dokumentált. Fedor Gabčan fotóin mosolygós, elégedett embereket ábrázol, akik elégedettek voltak életükkel. Fényképein gyerek illetve idős emberek szuggesztív portréit láthatjuk. Legérdekesebb képei talán a háromgenerációs családokat, elégedett cigány férfit lovával, idős, mosolygós asszonyt, akinek mindkét lába hiányzik vagy a mezítláb játszó gyerekeket ábrázoló fotók. (Nagy Tivadar)
Výstava fotografií s názvom Ľudia z pevnosti – Fedora Gabčana je významným dobovým dokumentom a vznikol v období 1968 až 1972. Dokumentuje život ľudí žijúcich v Komárňanských baštách a v takzvaných lastovičích hniezdach, v domoch ktoré boli prilepené k múrom bášt Vážskej línie pevnostného systému Komárna. Bývali tam skromní , obyčajní ľudia, ktorí nemali v byte záchod a spoločná voda bola iba na ulici. Ich život a prostredie zdokumentoval Fedor Gabčan. Na fotografiách Gabčana vtedajší obyvatelia pevnosti nie sú zobrazení ako poľutovaniahodný úbožiaci, ale ľudia ktorý žijú plnohodnotný ale ťažký život. Sú takí ako my, ale z nejakého dôvodu sú nútení svoj život prežiť v podstatne tvrdších podmienkach ako my. Títo ľudia sa nehanbia za svoju situáciu a pri fotografovaní odhaľujú tvár a osobnosť, prejavujú dôveru Fedorovi, ktorý ju nezneužíva.
Fotografoval, nehľadal senzáciu, neodsudzoval, len dokumentoval situáciu v duchu najlepších humanistických tradícií. Múry hradieb, ktoré zažili bitky, boje, delové gule, teraz poskytujú bezpečný domov, ochranu tam nasťahovaným. Fotografie Fedora Gabčana zobrazujú tváre spokojných a usmiatych ľudí, detí, ktorý sú spokojný so svojim životom. Na výstave môžeme vidieť suggestívne portréty detí , starcov, rodinné fotografie troch generácií, spokojného cigána so svojími koňmi, starenku ktorá sa usmieva, aj keď jej chýbajú obidve nohy a že deti v lete sa hrali na dvore bez topánok. (Teodor Nagy)
foto: Pavol Sedliak